|
Kurtág György zeneszerzőnek
Örkény István írónak
Tandori Dezső költőnek
és X. Y. szobrásznak
A vezető folyóirat vezető helyen közölte a Regényről szóló tanulmányt.
A következő számban a fiatal költő-generáció hagyományt és újítást
szerencsésen vegyítő vezéralakja versciklusban fűzött széljegyzeteket a Regényhez,
egy-egy szonettel játszva változatokat minden fejezetére.
A koncert-műsorok már jelezték a nemzetközi hírű fiatal komponista
elektronikus gongra, két zongorára és harangra írt új szerzeményének ősbemutatóját, „Regény-parafrázis” címmel.
Az újonnan megnyílt Kis Galéria első kiállítását egyetlen különös műanyag-plasztika képezte: hatalmas fej, középen félbevágott és enyhén egymással
szembeforduló félarccal: „A Regény arcai”.
Az olvasók azonban hiába keresték a Regényt a könyvesboltokban. Sehol
sem tudtak róla. Az elárusítók udvarias tanácstalansággal tárták szét karjukat.
Olvasták hát a Regényről szóló értekezést.
Borzongtak a Regényről írt versek fölött.
Izgatottan várták a Regényre készült zenei parafrázis megszólalását.
Ámulva álltak a Kis Galériában a Regény rájuknéző kettős arca előtt.
(Elolvassák ezt a Regényről szóló Egypercest is.)
És lassan már nem is tudják, olvasták-e voltaképpen a Regényt vagy sem.
De talán már nem is kell olvasni.
Talán meg se kellett írni.
Lehet, hogy meg se írták?!
|