Jaj az a találkozás

villamoson

egy este a Széna téren

találkoztunk

[JÓZSEF ATTILA]

Mivel e földön jónak lenni oly nehéz

[BABITS]

Hányszor ugrottam föl arra a villamosra hányszor a

Széna téren az utolsó pillanatban kapva el a fogantyút

hányszor hogy el ne mulasszam a fázós esti hazatérők

között (mert este volt) vagy a mulatni vagy

szeretni indulók szóval az élők között ezt a két már majd-

nem halottat és egészen halhatatlant akik mégis

élőnek tettetik magukat reménytelenül élőnek ahogy csodál-

kozva veszik észre egymást mintha nem tudnák hogy

ők a legrokonabbak ezen a villamoson súlytalan űrhajó-

sok ezen a nehezen döcögő kis villamos-országon

észre se veszik egymást a dudás a fuvolást és nincsen szavuk

egymásra (éppen egymásra nincs) a fázós stb között

míg agyukban ebben a titokzatos gyémántköszörűsműhely-

ben az 1934- es év (vagy a század) legragyogóbb

szavai csiszolódnak egymás keménységétől még ragyo-

góbbra egymásra és egymáshoz nincs szavuk a csöndes

(vagy zsivajgó) villamosban nem tudják hogy nem egymás

sebei ők pedig csak ők tudják hogy sebük a világ

s ha ők meggyógyulnak talán a világ is meggyógyul (vagy fordítva)

hányszor ugrottam föl hogy le ne maradjak arról

a villamosról hogy talán mégis megjön a szavuk (amit

csak ők tudnak) (s amit mégse tudnak) hogy ha itt a

szenvedés belül ott kívül a magyarázat s hogy mindkettejükre

ugyanaz a gonosz nyár les egymás körül

forogva ezen az irígy körhintán a fázós esti hazatérők

között a villamoson pokolról jövet és pokolra

menet de mégis az élők szánalmas szerepét játszva egymás

tragédiájában mivel e földön jónak lenni oly

nehéz itt ezen a villamoson is a fázós esti élők között

már majdnem halottan és egészen halhatatlanul