Egy ember a Föld egy pontján ősszel éjszaka
| (az ember három fő testhelyzete közül az egyikben) |
| e kicsiny kis földdarabon |
| (amit a magyar nyelv talpalatnyinak mond) |
| talpam alatt megzörren egy ázott levél |
| (amely jövőre már nem lesz) |
| fölöttem elképzelhetetlen messzeségben a csillagok |
| (amelyek millió év múlva is lesznek) |
| de megszámlálhatatlan létező |
| (akihez majd hasonló leszek) |
|
| (sötétség fények csönd zajok) |
| és minden olyan mintha már itt se lennék |
|
|
|