Strandon

Bár némely nő akár kidőlt dongáju hordók, gyönge abroncs nekik az ívelt bikini, s a behúzott-hasú, mellet-zászlóba-bontott dísz- és vadász-himek barokk idomai olyan szánalmasak, s az új taft-tarka sortok (ó, divat csődje!) már szinte katonai egyenruhák, s lehet egy kicsit undorodnod itt is az embertől, s kiváltképp, tudva, ki töltheti itt nyarát… Mégis: amíg a tenger egyhangún csörgeti évmilliós bilincsét, borzadsz, mily pusztaság lehetett itt az ember élő teste előtt az üres végtelen, s milyen gyönyörű gyöngy kavicson, fövenyen a napba-ötvözött anyaszűlt meztelenség.