Tengerparton

Landol a gép, lassabban gyújt a benzin, a dagály ingája partra csapott, csörgetve csiszolja a kavicsot, folyvást cserélődik a mély s a felszín, minden éli, amire hivatott, két hullám közt hidat ível a delfin… De öngyilkos lett az isteni Marilyn, s láttuk ma az űrben a Vosztokot. Mint semmiből-jött zene, zengenek a fákon láthatatlanul a tücskök. Csak neked kell a szemlélet s a tett, a szó s a csönd, a magány és a mű közt mindig újra rejtjelekből betűznöd megfejtetlen rendeltetésedet.