| Lásd, ezek az utolsó orgonák, |
| lágy húsukba belerág már a rozsda. |
| Vesztüket nem az ősz hidege hozta: |
| a nyár heve, mitől kigyúl a mák |
|
| s a kertek égboltjára csillagozza |
| pici tejútjait a jázminág. |
| A csontváz-orgonák iszonyatát |
| köröskörül övezi puha pompa. |
|
| A tavasznak is van ősze, a nyárnak |
| is tavasza: minden perc szűl s temet. |
| Lásd, ezek az utolsó orgonák. |
|
| szörny-törvényétől: teremtés, utállak! |
| És megbűvöl az első jázminág. |
|
|