Kisbálint könyve^*

Bármily kicsi a kisember, azért vannak titkai. Akartok-e kicsi Bálint titkairól hallani? Minden szóból csak az első szótagokat vallja ki: úgy beszél a kicsi Bálint, mint egy felnőtt kínai. Kérdik, hol van anyukája, azt feleli: mama dó… Nem egykönnyen érthető – de könnyen kitalálható. Csak tudja-e kicsi Bálint, mit jelent, mit mond, a szó? Földön, gyárban, irodában mi is az a dolgozó? Bár dolgozik ő is egyre, nézzétek, hogy szalad itt: amint felkel, kora reggel kisérgeti a Marit, kis tollporlóval porolja könyvek hosszú sorait, szinte forrong seprü, porrongy, s azt mondja: ta… Takarít. Hogyha megjön apukája, mindjárt kéri: apa é… Apa le is ül a földre a színes kockák elé, s rakja, rakja magasabbra, egyiket másik fölé: kis kövekből a világot újra felépítené. S épül egyre szélesebbre kicsi Bálint városa: van egy könyve, abból ház lesz, benne mackó ül, a ma… Autó áll a kis garázsba, hever gu-gu (a kutya), s körbe-körbe nagydöcögve fut a város vonata. S mit csinál itt kicsi Bálint, ha nem látja senkise? Úgy van éppen elemében, forog balog kis keze: tízszer újra el nem unja kis cipőjét fűzni be: lám, neki is a jól végzett munkában van öröme. Pá-pá, mennek ki a térre, nagy kézben a kicsi kéz, s elmeséli hazatérve, hogy a boltba mentek, és vettek na…-t (vagyis narancsot) s me(leg) volt a napsütés, és nem félt megsímogatni egy pacit s egy keritést. Este van már, le a nap száll, elkészítve a kiságy, evett, fürdött kicsi Bálint, átöleli a cicát, két karjával megmutatja, hogy szereti anyukát. Aztán alszik. S álma fonja kicsi titkait tovább.