Kassák

Egy két-szoba-hallos óbudai lakás névtábláján s egy párizsi mappa luxus-fedelén ez a név egyaránt odaillő tömör szimmetria: kassák. Konok úttörő, durva kőzeteket mállasztó fúrópajzs-makacsság, félszázada vájja magát egyedül előbbre az ellenálló anyagba. Mennyit is várta hiába a magányos, néma akna mélyén a túloldali társak közeledő csákány-jeladását! Döngessük azt a falat, s az utolsó csapások robaján át megnyíló ünnepi résen nyújtsuk ki kezünk a sötétben, az ő kezét kutatva. Félszázada bátor küldöttünk ő a tévelygések és felfedezések avantgard nomád-táborában vagy kerekasztalánál, hol e kor annyi kétes és dicső kalandját űzik barbár lovasok és tiszta Parsifalok, soselátott próbákra kirontva. Törjük felé a falat, hogy örömmel lelhessen rálelő szavunkra, kit sose kísért más, míg a magatörte veszélyes vágatokon járt, csak a bányalámpa pisla fényében a szénfalon imbolygó árnya: a munka.