Shakespeare LXVI. szonettje alá

„Az Érdem itt koldusnak született, stb.”
 
Mit Ő fölfedező-keservesen,
mondjam el most ezredszer én – unottan?
Hogy a léha hölgy, a Történelem
csak divatot cserél minden korokban?
S hogy mindig libegnek a szoknya eszmék,
csak hol térdig, hol meg bokán alul,
s alattuk ott riszálja szajha-testét
szegény nemünk megválthatatlanul?
Nem, marja bármily lugos ellenérv,
a Jó maratlan ércét hirdetem,
gúnyoljon bár megcsúfolt hitemért
cinikus hívő, cinkos hittelen.
 
Ha szép szerelmem ellök is, azért
 
nem megyek a bordélyba vigaszért.
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]