Vázlat Eluard síremlékéhez
| A csupasz kőből úgy vésném ki arcát, |
| hogy fele férfi lenne, fele nő, |
| fele ujjongó, fele szenvedő, |
| fele öregség, fele fiatalság. |
|
| A nő keményen megfeszíti karját, |
| egyik szeme magába mélyedő, |
| másik csillagvilágokon suhant át. |
|
| A teste összegyúrva éjszakából |
| és nappalból, fény-árnnyal erezett: |
| benne egy ősi és új lény világol, |
|
| kiben végre önmagává emészti |
| a nő a férfit és a nőt a férfi, |
| ki öröktől néki rendeltetett. |
|
|
|