Csúfondáros portré a költőről
Hát ilyenek vagyunk… Látogatóba |
vagy tízezer mérföldről érkezett. |
Szemében ott a forrongó Sziget |
sötét népének harci indulója. |
|
Teával vártam s kora reggelek |
primőrjével, a halványkék futóka |
fürtös kelyheivel. A nyárutólja |
tündéri fényekkel kedveskedett. |
|
Ültünk. Mélyén a csillanó szemeknek |
távol világok tettei derengtek. |
Vártam, mi lesz, mit hírül erre hoz. |
|
Aztán elmondta, hogy pazar a kedve, |
mert ma reggel új verset fejezett be; |
s még azt is, hogy az ötvenhat soros. |
|
|
|