Jehudi Menuhinhoz
Bach E-dúr hegedűversenye alá
Húzd, hegedűs, ameddig húzhatod! |
Míg alattunk tátongnak szörnyü vermek, |
emelj magasba, feljebb, egyre feljebb, |
add a kezünkbe a sarkcsillagot. |
|
A semmi szálából e semmi selymet, |
e láthatatlan fonalat sodord, |
e minden anyagnál megfoghatóbb |
megfoghatatlant fogd jól, el ne engedd. |
|
Zordon örvények fölött könnyü hágcsó, |
grádics, mennyei lajtorja, Zene! |
sikongva, csengve repíts a sugárzó |
|
tejútakon is túl, oda, hová a |
repülőgép se visz, rakéta se: |
önmagunk járhatatlan magasába. |
|
|
|