Kommunista Kiáltvány

Soha elevenebb kisértetet! Nem fátyolt hordott, fátylakat lerántott. Mint egy szobrot, mely bepólyálva állott, úgy leplezte le a történetet. S a leplek alatt újabb lepleket, a kőben sem csak a sima zománcot, de a csontvázat, őspáfrányt, faháncsot, ami egykor belékövesedett. A szó kagylójában a gondolat gyöngyét, s a csillámló gyöngyház alatt meglepte a kemény-szemcséjü tettet. Egy könyv volt csak. S mögötte felderengett két vakmerő szempár, két boltos agy: társszerzői egy új történelemnek.