| Először szikra pattan egy sziromra, |
| egy ablak ég, egy tető lángra kap, |
| egy perc és a tűzvészes alkonyat |
| az egész tájat egy máglyába hordja. |
|
| Kék csóva hull a parti nádasokba, |
| ott fenn a vár ropog a tűz alatt |
| és minden nap üszkösen ott marad |
| a kihülő kék égben ferde romja. |
|
| A hullongó, lágy pernye-szürkület |
| lassan mindenre rászáll. Hosszu sóhaj |
| emelgeti a lekaszált füvet. |
|
| S a csendbe belezeng ezer vonóval |
| a békák zajos preludiumára |
| a tücskök hajnalig szóló fugája. |
|
|