Az ember télidejére

Hát én nem én nem akarom elnehezült lábbal táncolni a rózsa lelkét gyérülő sörényemet tartani szélbe dagassza még világröptű vitorlául csak azt a napi egyetlenegy vonalat hadd húzhassam meg a harci díszes indiánok becsmérlését mit bánom a fitymáló frakkokat csak azt az egy vonalat vonjam meg értelmet ad a huszonnégy órának ne legyek puszta tárgy ide-oda teszik végül félrerakják ne legyek összefércelt rongylabda kivert kölykök cipője orrán mulatságul csak a napi egyetlen vonalat hadd húzhassam meg ma is