Hadgyakorlat macska módra
A zöld szónoklatával feleselve |
a kert ágyásában a gesztenye |
s a cseresznyefa közt hajlong lobog |
nyári avartűz vajon lehet-e |
szigorú tűzgyújtási tilalomkor |
s nem is láng vöröse csapong ide-oda |
hanem tompább szín egy kint feledett sál |
ám szél se rezdül s ez a naspolya |
árnyalatú valami erre-arra |
libben töröm a fejem percekig |
a máj- az őzszínűn hát persze megvan |
így eleven állat ugrándozik |
és szememet kikerekítve máris |
fölismerem a szomszéd macska Murr |
a tiszta drapp szőrméjű az abesszin |
fajta a mozgékony fiatalúr |
mancsa kap hirtelen a levegőbe |
aztán másik mancsa utánacsap |
szegény ellenfelét biz nem irigylem |
jóllehet egyre láthatatlanabb |
és a macska csépel mind szilajabban |
talán csupán vadászik éhesen |
tűzlepkét szánt villásreggelire |
várt zsákmánya nappali pávaszem |
ezt a testetlent nem tudja legyőzni |
bendőjét vele meg nem töltheti |
vadászatát két lábra állva harcát |
folytatja megvillannak karmai |
játszik még ez a serdülő természet |
vagy céltalan is nagyra nő ahogy ma |
kölyökként a semmin szemlélteti |
milyen a teljes élet macska módra |
|
|