Spinoza papírkosarából

A jó idő a rossz idő felebarátom feje fő panaszra mindig akad ok de a föld szorgosan forog s észbe szomszédom nem veszi mik is az élet szeszei ami bádogszínű ma szürke már fordul hivalkodva zöldbe padlószintről rád tátogat aki holnap ölébe kap és igézhetett mámorába redőivel riaszt az álca s még ezt sem kell siratnia tudván mi a szimmetria zúzmarának örül szüretnek a van-nak éppúgy mint a lesz-nek derül avagy borul felettünk kockázat a földre születnünk