A torzó igaza

Tévéfilmek befejezését a hangjátékokét lecsavarom az izgalom ne érje soha révét kisistenként függesztve föl a sorsot legyen meg az én akaratom ezt a különc szokást mi magyarázza ahogy magammal megbeszéltem csak a bonyodalomban ébred a szunnyadó Én önmagára csak ott buzog az élet s lehet szerencsés a kifejlete baljós halál csuk a mesére ajtót pillogó szemem a riadozó meg ne lássa a dolgok véget érnek s akkor már egyre megy mostohák voltak avagy csodaszépek