Anti-Kolumbusz

Az ismert világok határán fal s nekiütköztem a falnak a dokkok csöndje vár s homály rám s a máglya rajongása hallgat Akit a mezsgyék csábítása untat s már csak csupa fül és szem minden lehető megtalálja magházában megérni készen Téged őt titeket meg őket befogadva én a mi lettem szenvedőket s szenvedtetőket bár öklendve egy figyelemben Pilléreid föld ködbe vesznek a távoli szélső határok délibábok fénye erezhet mindig az a föld ahol állok