Tisztelet Dickensnek

A kicsinyek akik kaszára érnek és velük párban karó-emberek szomorúban mi nevetségesebb nyikorogva állnak ellen a szélnek És színre lépnek zivatar-szinészek ronggyá tépázni a tenyészetet de bántatlan les egy erdő-öreg új fényre mert kerékforgás az élet Előre sejteni az állomást az esemény baráti szava lásd az érés élménye szemlátomást Gondviselésnek mondd mindentudásnak nem rabol ki ahogy valóra váltat hamuból fejtett jóslatot a másnap