Távol és közel

Áttetsző téglák között lakom határtalan a kép ablakomon érinthetetlen ház az otthonom Hangok söprögetik bejáratát Nyomtalanul zúdulnak rajta át szemes rajok és alig ül el mások áradása fintoraimmal lüktetem tovább áthághatatlan arc alatt közszemlére rakott vásznakon láthatatlan sorsvonalamat Minden szándék husos Nem nyugszik meg a test itt menekül a kiéhezett pókfonalán igyekszik a képzelet Énjeimmel átfödni Énemet megmásít s egyre folytat a voltamból a lehetek áttetsző tenyéren alszom ébredek érinthetetlen vigadok halok s távolból a füvek szívverése