A szobrász emlékezete

In memoriam Megyeri Barna

 
Soványnak jobban szeretted
az embereket
szögbe tört izületek
fodrozódó hullámvonalak
a belső élet fogolylázadása
a többi boldogtalan kapkodás
amit ráhazudott a háj
legendává regélt a hús
de tanú csontok mértana
előtte még az ismeretlen útnak
szabadon a térben
más létre alakulnak
sóvár akt
húsevő növénynek
kucorgó
élő fán buggyant gyantacsöppnek
bajvívó isten kardcsapása
félkört suhint fölszúr az égre
s a teli bögy a büszke nyak
már hajnalt szól két rebbenésre
egymásban a feltámadásra
várakozunk
vándor formák új sorsra árnyak
így utazunk
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]