A görögök megvakítják Polüphémoszt

Mert egyszemű mert ebéde ínyencfalata más mert gyalogútja nem ismeretes mert pásztorkodik bár született kovács mert nem hallott napszámra kárókatonát mert a jelen énekét füleli mert nem épít barlangjában tanyázik mert barlangját építi babérfüggönnyel ékíti fedeznek a lábszárak térdhajlatok izzó rudat emelnek mint hajóbordán a csapszeg lyukát szúrják-fúrják ki egy szemét mert odúja a halál otthona De hírek élnek benne is minden látó szem egyformán mint nap ragyog s mindenkiben lakik egy halál szirt-tépő izmát épp úgy feszíti mint puszta kézzel evező a jelen teste látható s trillázhat bár édesen zománc pihéket hullat a jövő Még útra kel itt sok hajós a hökkenet nem múlik el soha a mert és a de párbeszédét meddig hallgatod örökös vizek ura