Névadás

Azt az egyet a kupacból fölveszi tenyerében görgeti cirógatja lapogatja simogatja csiszolgatja formát ad neki formát metsz és formát hornyol domborít horpadások emelkedők mondják el a jelenidőt érdességek visszfények a távolit keresztbe húz egy-egy árkot vésete könyvtárnyi szaporodnak a rovátkák sűrüsödik árnyuk keze nyomán holtodiglan nincs felület már iratlan ha rákarcol rézsűt mélyít romlik törik az anyag markában csak torzó csak dirib-darab szemcséit pergeti a marok kinyílik azt az egyet elveti