Madártávlat
Fölé emeltél a magasba te |
madártávlat Kölyökméretbe vész |
melletted a tegnapi szenvedés |
léggömbként könnyű a kolonc a test |
s emberszabású a kép szólni kezd |
A csupasz ágak könyörgése ráz |
a tornyokban te vagy a szárnyalás |
a végükhöz nem érkező szavak |
a zokogás mely kötényhez szalad |
öröm mely ragad kantártalanul |
s legelső minden hajnal mely kigyúl |
Mikor az arc harminchat évnyi rom |
a fény békéje vagy a csonkokon |
mikor se múlt se idő s vadgalamb |
a szív tereit bezengő harang |
s a vonatfütty sóvárgott útra kel |
a világ lehull róla mint lepel |
|
|