Estefelé

Népköltés nyomán

Ez az este már

az igazi est

küszöböd előtt

az ösvény üres

Jön-e csónakos

ki vizek szavát

gázlók igazát

tudja s szárazon

más partra visz át

hogy el ne merülj

árban ki ne hűlj

s állják lobogó

szívedet körül

Jön érted a vad

sötét úton át

hallod dobaját

a hátára kap

úgy ragad tovább

s már nem névtelen

mi csak él terem

kezedből eszik

minden félelem

[ Digitális Irodalmi Akadémia ]