Tetőpont

Mielőtt lezuhanna rendeltetett egén megáll fölöttünk delel fölhajított szivem keresztülvilágít csontjaink sekély tengerén az oroszlán nyár szenvedélye s eszmélkedem lúdbőrözve a csurranó melegben épp önmagam csak semmi más s határainkig mind a négy elem