Gyermekrajz

Tányérfej óriási hol a vállad nyakadból két halszálka a lábad ujjad bokád se Csórén kell járnod a világban bárhogy feszengj maradsz csak a két dimenzióban Fejjel lefele sétál apró cinke a felhőn s kezed nem nyúlhat érte igaz helyére tenni Hogy lehet megölelni birokra hívni téged Keshedt fakó alattad poroszkál patkolatlan pofa ez vagy zaboszsák Mit gondolsz bele álmot hét határ víg szökellést vagy abrak kő-koloncát Patkolatlan poroszkál s te állsz a levegőben a két dimenzióból nem pattanhatsz nyeregbe s bár farka sincs se háta mind messzebb a lovacska az álom víg szökellés Tojás kormánykerék lóg füledből nyílt vizekre vezetni ismeretlen forog forog az űrben s nem lel nyomodra senki Igy éltek a papíron de a térben örökre egymástól szálka-lábú fejjel lefele cinke tojás kormánykerék és keshedt lovacska távol Fölöttetek lapos nap sugara nem világít s nincs árnya fényre csalni évszakotok egyetlen Tótágast valahára állj mozdulj meg fagyott kép bár farka sincs se háta kocogjon a lovacska a cinke üljön ágra tojás kormánykerékhez hajó térdeljen autó táj díszlet árvasághoz A nap teremjen árnyat álmot és víg szökellést s tányérfejed tekerve indulj el szálka-lábú hol érte hol miatta merev törzsed egyengesd a két dimenzióból szöglethez és göröngyhöz tanulj meg dideregni