Fatemplom
Ha az egyház törvénye jégeső |
kivándorol a reggelek reménye |
Földemül tudjak bár egy deszkaszálat |
újból igék buborékára szállok |
pedig a szív lebzselne csak mezőin |
|
Lelkünk ebben a szálka-sivatagban |
s lásd mind gyakrabban gránit-álmainkat |
és idehordjuk talpaink alá |
csontvázunkat is sziklakő-alapnak |
A legendámat itt kell megtalálnom |
|
Hol vagy te már tojásszedés a lombból |
harsány gyümölcsrázás husánghasítás |
Itt tűzre-vízre vigyázzatok éber |
a felnőttek rezdületlen szemével |
Csupán hamu lakik a száraz ágban |
|
De a padokon Fabricius Anna
|
Cornides Katalin Nendtwich Helén |
ki a falakon túl követve önként |
gyönge szopránját a kórusnak adta |
tanúságul az idők éjjelén |
|
Száz év Ezer Túlnő rajtunk a város |
mindegy lesz utazó odatalálnod |
a piactérre bárhonnan is indulj |
léceimtől vagy a lovagtoronytól |
Ahol megálltam vár áll székesegyház |
|
|
|