Hóförgeteg

Hóingovány s már nem nevetnek a buckákon toronyiránt horhosaikban egyre lejjebb Tompult ínyű nagybélű kenyeréül sózza a vergődőket szakadatlan és egyszer majd föl is emészti de addig jobban marja őket ütött sebük a tudhatatlan Két fős vert had egymás nyomán cafatokban az első házig a célnál el is távolodnak szárítkozik az egyik csontig ázik újra ki már mindig a másik