Az árnyék fohásza

Csupán egy vonalnyi kaput sebkötésnyi ablakot adj nekem csúcslevelek verdesését szemhatárul egyetlen imádságom önmagamhoz átrajzolni tegnapjaimat hadd felejtem elhajított kövek lételőtti híreit vagy emeletek nagyra nőtt sírkövek menekíthessem közületek a hegesedő idejét feltört tojásból kiolvasott tájfunok útvonalára ahol levetkezem nehézkedésem s boldog túllétem zsolozsmája paskol