Diplomától az aranydiplomáig

Ötven esztendeje, hogy Juhász Kálmán professzor diplomát szerzett a bécsi egyetemen. A diplomától az aranydiplomáig hosszú az idő, nála azonban nem maradt üresen, mint annyi másnál, hanem egy alkotó élet értékesebbnél értékesebb tudományos eredményeivel népesült be. Történeti kutatásaival fehér foltokat tett élő valósággá a magyar történelmi emlékezet számára, s a múlt gazdag föltárásával jókora darab elfeledett élettel ajándékozta meg népünket, nevezetesen a katolikus papságot.

De eredményei, kutatásai nemcsak itthon váltak ismeretessé. Írásai számos fordításban láttak napvilágot, s termékenyen gazdagították, tájékoztatták a külföldi tudományos világot, vallástörténeti szakirodalmat. Juhász Kálmán tudós munkásságában példásan ötvöződött a magyarság szeretete a szellem tiszteletével s a katolicizmus teremtő világosságával. Magyarnak lenni, katolikusnak és embernek: az ő munkásságában egymást erősítő tényezők. Nemcsak eredményekkel gazdagította hát szellemi életünket, a lehető legmagasabb szinten, hanem példát is adott alkotói tartásával a fiatal magyar szellemi elit számára.

Juhász Kálmán teremtő szellemét méltó módon képviseli szerénysége. Közel egy esztendeje súlyos beteg, s szeme világát is elvesztette. Az a türelem azonban, ami az alkotó életek sajátja, s amit csak a legkiválóbbak érdemelnek ki a valóság alázatos és teremtő szolgálatával, most, a megpróbáltatásban sem hagyta el. Sőt, ma mutatkozik csak meg igazán, hogy a valódi tudományos élet elsősorban morális értékű, mindenekelőtt erkölcsi cselekedet. A kutató számára a történeti valóság alázatos és teremtő feltárása fokozatosan válik tulajdon élete valóságának megismerésévé és alázatos elfogadásává. Tudós erényei a nagybeteg Juhász Kálmánt ma, puszta ember voltában sem hagyták cserben. Utolsó ajándéka ez számunkra. Csendességében csak még messzebbre, intimitásában csak még beljebbre ható példázat arról, hogy életünk töretlen egész. Juhász Kálmán papsága, tudós volta és embersége nem kiegészítő, hanem egymást átjáró, szerves, lényegében azonos fogalmak voltak és maradtak a mai napig. Jubileuma alkalmából egyetlen méltó ajándékunk nem lehet hát más, mint hogy igyekszünk minél többet kapni tőle, minél inkább részesedni embersége, tudós élete és papi áldozata ajándékából.

 

(Új Ember, 1966. január 2.)

[ Digitális Irodalmi Akadémia ]