JegyzetlapokMég a nyáron történt Füreden. Borsos Miklóssal, kiváló szobrász barátommal beszélgettem Szabó Lőrincről, mikor hirtelen megállított. – Itt, épp ezen a helyen, ahol most állunk, faggatott utolsó nyarán Lőrinc: „Mondd, te valóban hiszel Istenben?” – „Lőrinc – válaszoltam –, én a helyedben talán nem is azt kérdezném, hogy én hiszek-e őbenne, hanem inkább azt, hogy ő hisz-e énbennem?”
*
Két autó csaknem összeszalad az utcán. Szidják is egymást a sofőrök veszettül. Nézik őket ámulva a szánkázó gyerekek, s hogy továbbhajtanak, az egyik kisfiú is rázendít úgy, ahogy azt a felnőttektől hallotta az imént. – Te – szólal meg mellette egy pöttömnyi kislány –, hogy beszélhetsz így? Gyerekeknek ilyen csúnyán nem szabad! Óh, felnőttek „előjoga”!
(Új Ember, 1963. január 27.) |