Fordulat

Szépségem mindent meghalad.
Hallgatásom: aknamező.
Kiszolgálsz, mégis én vezetlek.
Olyan erdőbe érkezünk,
hol mindent el kell vesztened.
Akkor talán még el is türöm,
hogy megérints. Különben
visszatérünk a tükör elé, és
csak nézzük egymást.
Se ház, se fésü, se tükör,
se erdő, honnét visszajöttünk.
Gyönyörű vagy. Minden szépségem
kiihatnád egy kortyintásra.
Fuldoklok, mint a színig telt pohár.
Megfésüllek. Ezüst hajad.
Szépnek találsz ma is. És mindörökre.
Mit kellene tennem ahhoz,
hogy ne nézzük örökre egymást?
*
Szépségünk mindent meghalad.
Olyan erdőbe érkezünk,
hol mindent el kell vesztenünk.
Átölellek és átölelsz.
Soha többé, soha többé
nem tudunk földet érni.
Azontúl együtt alhatunk.
Nem értem, mitől vagyunk szépek?
 

(1974; Ms 5933/6.)

[ Digitális Irodalmi Akadémia ]