Mári néninek

Jöttem esőben, sűrű sárban,

roppant hegyeknek árnyékában,

lassan szitáló őszi ködben,

s még meg se kérditek, miért jöttem?

*

Emlékezzél,

meg kell, hogy ismerj engem,

egyszer, mikor nagy bánatod volt,

észrevétlen nyomodban mentem.

(1939; Ms 5933/15.)

[ Digitális Irodalmi Akadémia ]