Először, mi a szekrényben volt. |
Másodszor, mi az ágy fölött, a polcon. |
Benézett még az ágy alá is, |
majd falhoz állt az összegöngyölt |
utipoggyászt maga elé helyezve. |
|
Volt elég idő számba venni, |
Vaskarikára kötözött kéz. |
|
Egy édes, édes ölelésre gondolt, |
és össze-vissza kaszabolta |
|
|