Jelenések VIII. 7.
és lát az isten égő mennyeket |
s a menny szinén madarak szárnya-röptét |
és látja mint merűlnek mind alább |
a tűzkorongon átkerűlni gyöngék |
|
és véges-végig mint a rézveres |
olyan szinűt dirib-darabra törtet |
hol nem találni mától egy kapást |
a földet látja mégegyszer a földet |
|
a pusztaságot és a zűrzavart |
lovaskocsit keresve hol kigázol |
de látja isten nincsen arra mód |
kitörni út remény e látomásból! |
|
|
|