Én tiltott csillagon születtem, |
az égi semmi habja elkap, |
játszik velem és visszadob. |
|
Nem is tudom, miért vezeklek? |
Itt minden szisszenő talány, |
ne fusson el, ki lenn a parton, |
e süppedt parton rámtalál. |
|
S ne félj te sem, ne fuss előlem, |
inkább csittítsd a szenvedést, |
csukott szemmel szoríts magadhoz, |
szoríts merészen, mint a kést. |
|
Légy vakmerő, itélj tiédnek, |
mint holtak lenn az éjszakát, |
vállad segítse gyenge vállam, |
magam már nem birom tovább! |
|
Én nem kivántam megszületni, |
a semmi szült és szoptatott, |
szeress sötéten és kegyetlen, |
mint halottját az itthagyott. |
|
|