|
Takáts Vilmosnak
| Hiába kutatsz, nem látsz zászlót |
| sötét kezemben, hűs sisak |
| se nyomja fürtöm. Nem fogadta |
|
| Te hittél bennem, és én benned, |
| s most nem felejtem már soha, |
| hogy fegyverkeztem és hiába, |
|
| a drága kürtök búcsuzója, |
| belém hasít és meggyötör. |
| Kibomlok, gyenge ág a szélben, |
| a szív utólszor tündököl. |
|
| Utolsót lobban ifjúságom, |
| A többiek nyeregbe szállnak. |
|
| Mi lesz velem most? Nézz szemembe. |
| Ha nem te, hát ki szánna meg? |
| Te nem lehetsz, te nem vagy rosszabb, |
| te jobb vagy, mint a többiek! |
|
| Ha megszültél, most nézz szemembe, |
| ha szeretsz, most meghallanád, |
| mit én már mindörökre hallok: |
|
|