Schubertről

A zenéhez nem sokat értek, szabatosabban szólva: semennyit. Valószínűleg ezért vonzódom a vokális műfajokhoz: a szöveg járszalagja segít. Meg aztán: vonzódom az emberi hanghoz, ehhez a megemelt, de mégiscsak beszédszerű képződményhez. Tudom, hogy ez meglehetősen parlagi és primitív hozzáállás, de hát a zenét nem a szakértők számára szerzik. Schubert bizonyosan nem a vájtfülűeknek és muzikológusoknak. A humor és pátosz ezen különös keveréke, mindig a „halál árnyékában”, de önsajnálat nélkül. A „Fremd bin ich eingezogen, Fremd zieh ich wieder aus” hűvös mérték- (és távolság)tartása: példaszerű. Száraz ténymegállapítás. S közben: jó kedélyű, tréfát kedvelő, kövérkés, pici, cvikkeres ember. Elég volt neki, hogy ő tudja magáról: zseni. Bár ebből se csinált nagy ügyet.