Októberi capriccio

Aki bármiben is hisz: az hülye. Vagy színvak a szivárványos valóra. Oly nyilvánvaló: minden igazság: fél? harmad? negyed? De leginkább végtelen tizedestört. Mondhatnám tehát tréfásan: menj az anyád π… De nem mondom, mert nem vagyok viccelődő kedvemben. Október huszonharmadika van. Most és mindörökké. 13 éves voltam, úsztam boldogan a történő elemben. Tíz napig éltem. Azóta? Semmi. Kádár Apró Dögei. Apró változások. Az egyik hülyét felváltja a másik. Na jó, persze, „gazdasági síkon”, meg Euro-izék sat., sat. Előttem már a méretlen idő. A „csak”, az „ígysem”, „úgysem”. A sehogy. Szétrohadt akasztófák. Tájkép. Nem fordítom meg többé a homokórát.