Csakamari

Ez első hallásra olyan, mint egy japán küzdősport (vagy ételspecialitás) neve, holott csupán egy tóteredetű kis hölgy iránti szenvedélyteljes és kizárólagos elkötelezettségemnek óhajtottam hangot adni. Elferdült hajlam is tuladjonítható nekem, mert az említett nő elég csámpás, márha vonatkozásában lehet egyáltalában lábakról beszélni. De köze van! És bokáig érő szoknyában szalonképes, mi több, reprezentatív. (A közét úgy értettem, hogy mindenhez: közügy, közüzem, közjó, Közért, Köjál és minden „köz”-zel kezdődő dologhoz /például: közöny/ köze van.) De ilyennek szeretem. Hiszen, ha másvalamilyennek szeretném, értelemszerűen nem is Őt szeretném. S ez okot adna a találgatásra.