Csak a Mari maradt

Ó jaj, hogy eltűnt minden, csak a Mari maradt, itt csapkod körülöttem, mint egy madárcsapat, holott pimasz harkály, holott ázott veréb, randa balkáni gerle, de én szeretem mindenképp. Alapjában véve nem énekesmadár, mégis olyan boldog vagyok, ha a karját kitár- ja énfelém, ha fele lehetek, miértvoltomra ő, csak ő a felelet. (Úgy értem, hogy vagyok, de mért legyek?) Ezért udvaroltam meg kiskegyed, hogy legyen nekem egy gótikus kastély, ám belsejében egy rokokó estély, legyen misztériumjáték és maszkabál, féltékeny férfi, aki ordibál; kokett kis hölgy, Othelló-szerű férj – érintése életveszélyes, hozzá ne érj. Ilyen vagyok, és ha így is szeretsz, legyek neked a sör előtt a sósperec.