A Mizantróp átnézése közben

Alceste? C’est moi. És Philinte? Dettó. Gyűlölettől-szöges selyemdrót gettó. Az udvar logikáját ismerem, szabályait (cogito) ergo sérteni is merem. (Támadt is ebből pár kisebb bajom, na meg néhány /elmaradt/ párbajom.) És végül – enfin – volt annyi eszem: döntöttem: Eliante-ot elveszem. Így nem kell rohangálni, strapálni magamat, lehetek komótos, portable sivatag. És a szegény Philinte? Nos, ő hoppon marad.