Ne mondd, hogy nem

Hogy hiányzol: nyilvánvalóan helytelen. Valamiként az is, ha én neked. Törölni kellene pár szubrutint. Kikap-bekap. Az üresjáratok helyébe: nyelvtanulás, kocogás, elmaradt tanulmányok bepótlása: pl. „A filmművészet kezdetei”, „Az algebra és a keres- kedelmi arithmetika összefü- ggése. Számrendszerek”. Baromi érdekes. Nem? Hát akkor mi? Folyton úgyse lehet. Egy férfi résziről. Ebben a korban. Meg nem is kell mindig. Ámbár. Olyan szép vagy. És nekem viszonylag kevés időm van hátra (ehhez viszont: nem lehet viszonyulni). Tehát? Tehát semmi. Vársz vagy várlak. Különben az újságok is elég érdekesek, meg a megélénkült reménytelenség, ami ahhoz képest, mikor csak pangtunk, pangtunk, mégiscsak, ugye? Ugye? Ugye? Azért most mégiscsak jobb?