Amikor a cigánytelepen
| sok kutya, sok gyerek, sok |
| összebeszélt azért a húsz forintért), |
| és a barátom azt mondta: húsz forintot |
| adok, de a sorsomra nem vagyok kíváncsi, |
| és a cigánynő nem fogadta el, |
| hanem (átkozódva ugyan) elkullogott, |
| eltöprengtem: ki vagyok én, |
| s nem védek állatot – – – |
|
|