Tojástükör

Hogy mit akarok e szőrtelen nyetegek markai közt? E szőrtelen arcú bevivők karmaiban? Mit lehet itt akarni? Szarni? Marni? Maradni? Én itt lakom, miért én menjek ki? Ez az ország legalább annyira az én országom. Menjenek ők ki, ha feszélyezi őket a társaságom. Homályos föltételeket nekem többé nem szabnak. Szeretném, persze, ha jönne Oz, a játékmester, a varázslóterem főgondnoka egy kis villogó-durrogó hazugsággal. De Oz nem jön. Ugyanis Oz nincs. Senki nem jön. Mindenki egyedül várja álmatlanul, a díszpárna spirálján, a szem össze-vissza jár a félsötétben. Várja, amit vár. Csöndet magunknak! Miért gondoljuk, hogy ilyen ocsmány korszak nem volt még? Miért ne lett volna? Feleljünk magunkért. A régészek, kik ha megtalálnak egy Arany Összessel, két szénné sült tükörtojással a gázsparhelten, majd megállapítják: jellegzetesen magyarkori temetkezés.