Van úgy is, hogy jön

Korán ébred – – – Az utca hűvös, tiszta, kisepert, akár egy vasárnapi parasztudvar. A házak homloka tündököl, s a járda téres. Az ember még nem úgy, mint koszos hajban a fésű – – – Az alvás ragacsát lemosta víz és szappan. Kávé, pálinka, cigaretta, szél: A kedvek és a nedvek frissen áramlanak. „Az ember” még csupa tettvágy, csupa jóakarat. Merő hasznosulhatnék. Húsz perc és félóra között kezd el fonnyadni. Aztán beszippantja a helybenrobogó. Zörgő szeméttartály zömíti, zúzza – azzá, ami. Újabb húsz perc alatt kész is a gombóc: makulatúrából, kabátszőrből, lihegésből. Lehet kilökni. Mocsok, elpucolandó. Persze, van úgy, hogy mindjárt jön a busz. Akkor meg az emberben éppen se tettvágy, se jóakarat.