Lélektan-óra
| H. Schirma úr, pszichológus, Zürichből. |
| Tanult testalkattant és grafológiát, |
| analízist és chiromantiát, |
| szörnyrömit és projektív teszteket, |
| ind és bizánci teozófiát, |
| Fludd tanát és szőnyeg-szimbólikát. |
| Járás és nevetés előtte fölfedik |
| (asztrológia, hipnózis segít) |
| a lélek nyirkos mélyrétegeit. |
|
| Rejtekajtók nyílnak meg. Álfalak |
| fordulnak érdes, mély sóhajjal el. |
| Mérőónnal megmérhetetlen kutak |
| állítja meg rejtelmes ösztöne. |
| Úgy járt-kelt bennünk, mint elhagyatott |
| rosszemlékű ház pincéiben, hol felette |
| gyanús dolgok eshettek hajdanában. |
|
| S az elágazó járatok mind újabb |
| pincékhez, föld alatti termekhez vezettek, |
| már egy egész várost feltételeztek. |
|
| Fény olykor és csak felülről derengett. |
| Ha Vezetőnk szellemkezével egy mohos követ |
| meglazított, s a lyuk szeles kürtőre nyílt. |
|
| Egyébként csak madárszeme világított: |
| zöld sáv irizált varázsgyűrüként |
|
| Átnyíló padlások, összenőtt |
|
| Önkívületben felszökik a csúcs. |
|
| Kővé zsibbadtan ültünk. Nem a vér, |
| húzott bennünk a kürtők vad szele, |
| lobogtatva, mint lángot, a sötétet. |
| S a nyirok – mind mélyebbről. Már nem a |
| gödörben álló kőtérdekig, -bokákig |
| érzett vissza a kúszó nedv, hideg: |
| lentebbre, porhanyó talajig hatolt el a sejtelem, |
| a békátlan, halat nem úsztató, |
| nád nem övezte, kietlen vízig, |
| mely a vízzáró rétegből szivárog: |
|
| Visszavarázsoltattunk. |
Nem ment egykönnyen. |
| A megbántott Metaforák szörnyű haragra |
| gerjedtek, ráébredvén, hogy csak játék, |
| ha nem is ártatlan, mihez hatalmuk felidézték. |
| Nem akaródzott visszatérniük képzetes zugukba, |
| enyészni testtelenné. A lélekbúvár |
| minden varázsművészete kellett, hétszerte hét |
| ízben rótt idézőjeleket a küszöbre, |
| míg sikerült foglyul ejteni őket. |
| De végül, némi rheumaticus közérzet, |
| ízületekben terjengő hidegség árán, |
| megszabadultunk e kétes társaságtól. |
|
|
|