Holdsörte

Hideg a hold nagy udvara. Hóharmatod szitál le rám, lámpán a vastag zúzmara, mélyhűtője a mennynek. Kis húskoporsó-angyalok lakják a konyhakész eget, átsejlenek a fólián lúdbőrkeresztek, tollhegek. Nagy világvégi betlehem, s ha állok cédulámmal pőrén, Te megmutatkozol nekem, átsejlesz, mint a vadlibák műtőcsarnokod lepedőjén, s rám Bosch-Lehelsz majd, Istenem.